2010. január 29., péntek

Születése története (2008.01.27.)


Vasárnap hajnalban, olyan 3 óra tájékán kezdődött. De nem méhösszehúzódást éreztem, hanem inkább menszi-szerű görcsöket. Sűrűsödtek, de nem tartottak elég soká, így meleg fürdőt javasoltak. Hatott: 2 órára abbamaradt minden. Fél 6 körül ismét elkezdődött, de még nem szóltam semmit senkinek, mert elég ritkán jöttek.
10-kor kerültünk le a szülőszobába. (Apácska épphogy csak beért, mert nem akartam feleslegesen berendelni, vártam az utolsó pillanatig).
Kérdezték milyen fájdalomcsillapítást szeretnék, azt a gáz-izét választottam. (3x be is kómáltam pár percre a szülés alatt)
Ekkor 7 cm-re voltam nyitva. És sajna egy óra elteltével sem történt semmi. Úgyhogy kértük a burokrepesztést. Napsi feje nem volt beilleszkedve, úgyhogy a gravitáció hatását kellett igénybe vennünk, és térdelőállásba helyezkedtünk. Így kb két fájást bírtam ki, és már minden sínen is volt.
A fájdalmam majdnem kibírhatatlan volt, azt hittem szétszakadok a hátsó nyílásomnál. Az jobban fájt...
Kb a 4. nyomásra bújt elő a fejecskénk, és az 5-re megszületett az én Napocskám.
Mikor rámtették mindent elfelejtettem, mintha maga a szülés meg sem történt volna.
Végig egy darab szülésznő volt bent, igen nagy szakértelemmel végezte a munkáját. Csak Napsi-baba kibújásakor jött be egy másik - gondolom a csecsemős.
Azt hiszem, nem jött ki egyben a méhlepény, mert kb egy órán keresztül nyomkodták a hasam, és szedték ki belőlem a dolgokat. Komolyan mondom felért még egy szüléssel az a fájdalom is. Közben sok vért vesztettem, katétert és infúziót kaptam. Rettenetesen fáztam. Összevarrtak, és utána még egy órát ott voltunk a szülőszobán 3-asban. Itt törént meg az első szopi is.

2 megjegyzés:

  1. Szia, Titti!:)
    Örülök, hogy felfedeztelek!
    Boldog szülinapot a kisasszonykának!:) Isten éltesse sokáig! :)
    Puszillak, Edith, Kriszta és Boróka

    VálaszTörlés
  2. Szia Edith!
    Köszönöm a kedves szavakat. :)
    Olvaslak ám én is ;)
    Puszi

    VálaszTörlés